Jó gyorsan eltelt ez az év. Minél jobban öregszik az ember annál gyorsabban megy az idő. Fogadalmat nem szoktam tenni, mert úgysem bírom megtartani, de jó lenne például ezt a blogot is gyakrabban vezetni. Alapjában véve egy tartalmas év van mögöttem, megtörtént sok minden. Jól kezdődött, aztán jól is folytatódott mind a magánéletben, mind a munkahelyen. Tavasszal utaztam is ugye, amit szeretek és szeretnék gyakrabban csinálni. A mai napig gyakran gondolok Máltára és már tervezem is az idei látogatást. Aztán a nyáron minden majdnem összedőlt amikor a kisebbségi zavargások alatt felgyújtották a céget. Pár napig csak azon gondolkodtam, hogy mi lesz otthon velem, mivel most haza kell menjek, csak nincs hova. Szerencsére túléltük a katasztrófát, megy a cég. Az ősz pedig nagyon pörgősre sikeredett, szinte csak a munka volt, de ez úgy látszik, hogy üldöz engem, akármit is dolgozok. Amíg otthon voltam ott is ez volt, hogy a tavasz és a nyár csendesebb volt, majd ősszel és télen meg szinte állandóan túlóráztunk.

A jövő pedig lassan formálódik. Az autót mindenképp meg akarom venni januárban, most már lesz időm utazgatni érte. Ráadásul a héten a cégnél kiírták a következő állásom amit kedden meg is pályázok, de csak formaság az egész. Büszkeséggel tölt el valahol ez az egész, mert én leszek a cégnél az első magyar, aki erre a szintre eljutott.

Aztán persze utazni is kell. Nemrég arra gondoltam, hogy a születésnapom New York-ban ünneplem meg, de ha most kocsit veszek akkor ezt már nem engedhetem meg magamnak, Máltára pedig mindenképp menni akarok idén is. Viszont, egyik barátom a következő szilvesztert képzelte el a Time Square-en, ebbe a projektbe viszont becsatlakozok, addigra már megengedhetem.

Persze, addig még sok víz lefolyik a Dunán, sosem lehet tudni mi lesz holnap…

Azért boldog új évet nektek.